Olyan embernek találom magam, aki folyamatosan próbál megújulni, fejlődni. Szerencsére egy olyan közegben dolgozom, ami folyamatosan innoválódik, fejlődik. Ennek köszönhetően, ha akarnék se tudnék megragadni a múltban és ugyanazokat a sablonokat ismételgetni. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy újra és újra kutassam a piacot és nyitott szemmel járjak a világban. Követem a trendeket és vizsgálom, hogy milyen irányok vannak. Kíváncsian szemlélem, hogy mik azok a dolgok, amiket szívesen adaptálok a saját brandbe vagy mik azok, amiktől elzárkóznék inkább. Ennek a legjobb színterei a világbajnokságok és világkiállítások.
Egy ilyen rendezvényen rengeteget lehet tanulni, látni és persze kóstolni. Sajnos a VB kávéit nem tudjuk véleményezni, viszont rengeteg pörkölő jön el egy ilyen rendezvényre és mutatja be a portfólióját. Mondanom sem kell, hogy fantasztikus élmény számomra egy ilyen közeg.
Sajnos eddig nem volt lehetőségem látogatni ezen eseményeket, viszont idén, 7 év után újra eljutottam egy világkiállításra. Méghozzá nem is akármilyen szerepben jutottam ide. Meghívást kaptam egy nagy kávégép gyártó cégtől az Astoria, Barista Attitude-től, hogy az ő standjukon prezentáljam a kávémat 3 órán keresztül.
Fantasztikus élmény volt! Rengeteg ismerőssel és új arccal sikerült találkoznom és együtt kávéznom. Sok visszajelzés jött otthoni fogyasztóktól, szakmabeliektől és igazi profi világbajnokság döntősöktől is. Arról nem is beszélve, hogy sok magyar baristával, pörkölővel találkoztam, akikkel nagyon jó volt összefutni és megvitatni, hogy ki mit kóstolt, milyen élményeket szereztek.
Szuper géppark állt a rendelkezésemre, hogy a lehető legjobb beállítását tudjam megmutatni a kávémnak. Ismerős gépekkel dolgoztam, ugyanis mindegyik eszközt forgalmazzuk Magyarországon, és mi magunk is hasonló modellekkel járunk kitelepülésekre. Ez nagyban megkönnyítette a dolgomat.
A kávébemutató után nekiindultam a nagybetűs piackutatásnak. Végigkóstoltam kb. 30 pörkölő portfólióját, ami kb. 70-90 különböző kávét jelent. Az évek alatt hozzászoktam már annyira a koffeinhez, hogy ez ne jelentsen problémát. Viszont idő szűkében sajnos több nem fért bele abba az egy napba, amit kint töltöttem, így muszáj volt szelektálni, tekintve, hogy kb. 130-150 pörkölő volt és megannyi zöld kávé kereskedő, nem volt lehetőségem mindegyikhez eljutni.
Hogy sok volt-e? Igen! Hogy élveztem-e? Elképesztően! Hogy elég volt-e? Sajnos nem. Nagy hiányérzet maradt bennem, hogy nem tudtam többet kóstolni és megismerkedni más pörkölőkkel. Mindig nagyon élvezetesnek találom, hogy sokan sokféleképpen tekintünk a kávéra. Más tételeket választunk, másként pörköljük és másként készítjük el az italokat. Egy ilyen rendezvény teljes élvezetéhez idő kell. 3 napos a rendezvény, és érdemes mind a 3 napot kint tölteni, hogy a lehető legtöbbet kapja meg az ember belőle, hiszen rengeteg érdekességel lehet találkozni.
A rendezvényen először debütált egy verseny is, ahol Európa legjobb 100 kávézóját pontozták, ahova bekerült a Vivina kávézó és régi munkahelyem, az Espresso Embassy. Óriási büszkeség és nosztalgikus élmény fogott el, mikor találkoztam Várady Tiborral, az Embassy tulajdonosával, régi munkatársakkal és az új dolgozókkal. Jó érzés, hogy én is részt vehettem ebben a folyamatban, és büszke vagyok rá, hogy ezeket a kávézókat a megérdemelt helyükre emelték!
Mi változott 7 év elteltével?
Rengeteg minden. Elindult egy új irány, amiről már sokat beszéltem. A co-ferment furán ízes, már-már ízesített kávénak ható vonal, ami teljesen távol van attól a fajta kávézástól, amitől én megszerettem ezt az egész szakmát. Sok pörkölőnek legalább egy, ha nem több tétele ilyen volt. Nyilván ez most egy trend, amit szeretnek a fogyasztók, ezért természetesen van létjogosultsága. Ettől függetlenül én továbbra sem tudom értelmezni és szeretni. Viszont jó volt látni, hogy ezek mellett a tételek mellett megjelentek igazi GEM-ek is. Azok a wow kávék, amik ténylegesen maradandó élményt tudnak nyújtani sok év távlatából is. Az ilyen különleges és drága kávék elgondolkodtatnak. Szeretnék én is ilyen kávékat pörkölni és bemutatni a magyar közönségnek. Viszont azt látni kell, hogy teljesen más a fogyasztó közönség és fizetőképesség mondjuk Angliában, Dániában, mint Magyarországon. Az előbbi országokban van létjogosultsága egy kávézóban szervírozni 9000, 15.000 vagy akár 20.000 Ft-os filtereket. Nem zacskó kávékról, hanem 200ml-es italokról beszélek. Magyarországon még Budapesten sem lehetne ennyi pénzért eladni egy italt, talán csak a külföldi turistáknak. És ami még fontosabb kérdés, hogy Magyarországon vannak- e olyan szakképzett baristák, akik ezért az összegért valóban jól készítik el az italt, és valódi szolgáltatást nyújtanak?
Az a meglátásom, hogy külföldön sokkal nagyobb az igény és anyagi erőforrás az extra magas minőségre. Kávézó szinten az alapanyag, géppark használata, barista oldalon a motiváció és tudásvágy szignifikánsan erős. Bízom benne, hogy hamarosan tudunk úgy fejlődni, hogy fel tudunk zárkózni. Az is tény, hogy manapság az otthoni fogyasztók többet költenek izgibb, drágább kávékra, mint a kávézók. Szaktudásban és gépparkban is sokkal erősebb egy fanatikus otthoni fogyasztó, mint egy alap specialty kávézó. Hiszek benne, hogy ez pörkölő oldalról feladatunk, hogy fejlődést teremtsünk és bízom benne, hogy jó úton haladunk, hogy egyre erősödő portfóliót alakítsunk ki a kávézókban is a hozzáadott munkánkkal, amit a kávé mellé adunk.
Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben keresünk megoldást arra, hogy elhozzunk Nektek olyan kávékat, amikre életreszóló élményként fogtok tekinteni…